A magyar nyugdíjrendszer átfogó reform előtt áll, melynek csupán egy-egy információcseppjét ismerjük, de a koncepciót egyben igazán még nem ismerhetjük. Sokan vannak viszont, akik már most tervezik nyugdíjba vonulásukat. Talán az utolsó alkalom, hogy a hatályos szabályok alapján most összefoglaljuk a törvény rendelkezéseit dióhéjban.

A társadalombiztosítási nyugellátás keretében saját jogú, vagy hozzátartozó jogán megítélt nyugellátásban részesülhet. Ezek:

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások

* az öregségi nyugdíj,

* a rokkantsági nyugdíj,

* a baleseti rokkantsági nyugdíj,

* a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások

* az özvegyi nyugdíj,

* az árvaellátás,

* a szülői nyugdíj,

* a baleseti hozzátartozói nyugellátások,

* az özvegyi járadék.

Jelen összefoglalónkban a saját jogú ellátásokra, ezen belül is kifejezetten az öregségi nyugdíjra fókuszálunk – ami lehet „normál” és előrehozott is, mely talán a legszélesebb réteget érinti.

Nyugdíjjogosultság a 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében

Mi is az a nyugdíjkorhatár?

A nyugdíjkorhatár betöltése a nyugdíjellátásra való jogosultság egyik alapvető feltétele, mely férfiak és nők esetében is azonosan alakul. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

* 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

* 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

* 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

* 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

* 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

* 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

* 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Öregségi teljes nyugdíj

1. Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő, fent összefoglalt öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

2. Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják biztosítással járó jogviszonyban nem áll. (Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.) Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. A jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Öregségi résznyugdíj

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Előrehozott öregségi nyugdíj – teljes összegű

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő, aki legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Előrehozott öregségi nyugdíj – csökkentett összegű

1. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és azon a napon, amelytől kezdődően a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

2. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két évvel előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az az 1950. december 31-ét követően született férfi, valamint az az 1958. december 31-ét követően született nő, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

3. Az előzőeken túl előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő is, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett és

* 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte,

* 1955-ben született és 61. életévét betöltötte,

* 1956-ban született és a 61 éves és 183 napos életkort betöltötte,

* 1957-ben született és 62. életévét betöltötte,

* 1958-ban született és a 62 éves és 183 napos életkort betöltötte;

Hasonlóképpen jogosultságot szerezhet a legalább 42 év szolgálati idővel rendelkező férfi is, aki

* 1952-ben vagy 1953-ban született és 60. életévét betöltötte,

* 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte.

Forrás: www.koziranytu.hu