Ha elfelejtünk valamit, nem kell mindjárt  a legrosszabbra gondolni. Sok minden állhat a memóriazavar hátterében, és tehetünk is ellene.

Néha úgy elteszünk valamit, hogy hosszas keresgélés után sem kerül elő. Vagy megfeledkezünk egy közeli hozzátartozónk születésnapjáról. Ez nagyon kellemetlen érzés számunkra. Ennek sok oka lehet, lássuk mi kedvez a feledékenységnek.

STRESSZ

- A feledékenység leggyakoribb kiváltója. A túlterheltség, a kimerültség mely az agyra teherként nehezednek, ezt a nyomást próbálja agyunk önvédelemből figyelmen kívül hagyni. Ha újra nyugalomba kerülünk, javul a memóriánk teljesítménye is.

KEVÉS ALVÁS

- Az alváshiány árt a legtöbbet az agynak, mert enm tud regenerálódni. Következménye az összpontosítás gyengülése, az emlékezet hanyatlása. Természetes alvássegítők: a macsagyökér vagy levendula- megfelelő adagolásban.

KEVÉS FOLYADÉK

- Az idősebbek gyakran túl keveset isznak. Nem érzik, hogy szomjasak. Az agy pedig folyadék hiányában nem képes normális munkára, emlékezetkieséssel válaszol. Ez a helyzet összetéveszthető a demenciával is. Figyeljünk oda időskorú rokonainkra, hogy biztosan elfogyasszák a napi másfél liter folyadékot. Semmiképpen sem kevesebbet!

ÉRELMESZESEDÉS

- A meszesedés következtében beszűkülő erek az agyban is rontják a vérellátást. Ultrahangos vizsgálattal tisztázni lehet, hogy ez áll-e a feledékenység hátterében.

HORMONZAVAR

- A kismamák gyakran vannak azon a véleményen, hogy hamarabb mennek ki dolgok a fejükből, mint korábban. Nincs ok az aggodalomra: az okot a hormonháztartás átrendeződésében kell keresni. A változókor is hasonló bajokatokozhat.

DEPRESSZÍV HANGULAT

- A szellemi teljesítménye is hanyatlik annak, aki lehangolt, kedvetlen. Még a demenciához hasonló állapot is kialakulhat. Csakhogy van egy nagy különbség: a depressziós feledékeny tudja, hogy mikor kezdődtek a panaszai, és nem bagatelizálja, mint a valódi demenciában szenvedő.